Rollin

3.nap taps, meleg, zárójel

Reggel egy kicsit nehezen indult, sokszor felébredtem éjszaka, ahogy a szél cibálta a sátrat, mert nem volt mar erőm rendesen kikötni. Reggeli helyett egy 30km-s etappal indítottam, Narbonne-ig, itt reggeli 1 liter tejjel kiegészítve (1. imádom 2. csipkebokor vessző 3. kalcium)

Következő részben 90 kilométer mentem, csak inni álltam meg (összesen 11 litert ittam, csak tudnám hogy fér el bennem ennyi?!) Az út gyönyörű volt végig, kis dombocskák, árnyékos fasorok mezők, kis kúria szerű házak elszórva mindenfelé, természetesen szőlővel előkert gyanánt :) - mint egy idilli francia filmben.

Kettő óra körül megálltam pihenni, mert túl erősek voltak a Nap sugarai, sikerült két csodálatos óra helyett alig egyet aludnom, mert a parkban, ahová kifeküdtem játszott egy Mateo nevű kisfiú, aki ha anyukájától két méternél távolabb került (nem rabolták el az ufók), akkor a drága mamája egy légvédelmi szirénát megszégyenítő hangon kezdett el ordibálni vele..

Négy óra körül indultam tovább kis falvak, szőlők, katasztrofális kiírások kíséretében, GPS nélkül tuti halál. Valahol a tengerpart közelében megtalált magának egy csapat, pont öt körforgalom előtt, és mindegyikbe addig köröztek amíg mögém nem kerültek, hogy újra és újra megtapsoljanak:D Barátságosak az emberek:)

Estig 150-ik kilométer fele közeledve kezdtem már nagyon szenvedni a hátizsák miatt, iszonyatosan nehéz, és kénytelen vagyok 50 kilométerenként megállni 5-10percre, mert teljesen begörcsöl tőle a vállam. - mire hazaérek várom a jelentkezőket, akik átmasszíroznának ;)

Elértem Montpellierbe, gondoltam lemegyek a partra. - nem kellett volna.. A telefonom lemerült addigra nagyon eltévedtem, de egy gyönyörű helyre értem ki, ami kicsit kompenzálta az idegességem, ekkor már erősen 180 kilométer felé jártam, ami cuccal annyira nem kellemes.

Innen nagy nehezen átkeveredtem a városba ahova akartam, eldöntöttem hogy ma kempingben alszok. Nem jött össze. - 3 helyről küldtek el, hogy: "Bocs túl késő van." - ekkor már ki voltam idegileg és testileg, közel a 200-ik kilométerem környéken jártam, besokalltam, elmentem a strand végére és lefeküdtem aludni a vízimentő emelvénye alá, szimplán csak a hálózsákba.

Az éjszaka egyetlen negatív momentuma, hogy amíg aludtam, valami seggfej lenyúlta az egyik kulacsom és a szemüvegem. - remélem megfejeli egy kamion elejét, vagy hátulját. A lényeg, hogy törjön el rajta a szemüvegem és fájjon neki...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.